• Érmelléki falu látképe - Csokaly

Az Érmellék mint önálló tájegység

 

Az Érmellék földrajzi, néprajzi, történelmi- közigazgatási tájegység. A magyar értelmező szótár (Budapest, Akadémia kiadó, 1980) szerint a táj (tájegység) valamilyen kritérium (földrajza, néprajza stb.) alapján egységes vagy összefüggő (kisebb) terület.

Az Érmellék esetében több olyan kritérium is van, amelyek alapján önálló tájegységnek tekinthető.

Elsősorban földrajzilag jól körülhatárolható: azok a települések tartoznak ide, amelyek az Ér teknővölgyében, teraszain és vízgyűjtő területén találhatók. Például Érmihályfalva, Érsemjén, Érkörtvélyes, Érselind távolabb esik az Ér völgyétől, de patakjai, vizei az Érbe torkolnak.

Nagy esőzések alkalmával az Ér valamikori medre megmutatkozik

Nagy esőzések alkalmával az Ér valamikori medre megmutatkozik

Benedek Zoltán földrajzilag 64 települést sorolt az Érmellékhez, megközelítőleg 100.000 lakossal. Az Érmellék a román-magyar határ mentén Hajdú-Bihar, Bihar és Szatmár megye érintkezésénél északkelet- délnyugati irányban  terül el. Határai megközelítőleg északon a Kraszna, délen és keleten a Berettyó, nyugaton a Nyírség.

A tulajdonképpeni völgy egy 5-25 km közötti, váltakozó szélességű és 100 km hosszú sáv, melyet a keleti és nyugati terasz szegélyez.

Az Érmellék különleges néprajzi jellegzetességei

 

Néprajzi jellegzetességei alapján szintén elhatárolódik a szomszédos tájaktól. Az Ér lecsapolása előtt erre a vidékre nádlészából készült vésszel történő kerítőhalászat volt a jellemző a lassú folyású 50-100 m széles morotvákban (vízfolyásokban).

Bár mondanivalóját tekintve jócskán túlmutat az Ér leírásán, mégis talán a XX. századi magyar irodalom legjelentősebb költőjének Ady Endrének a szavai juthatnak most eszünkbe:

“Az Ér nagy, álmos, furcsa árok,

Pocsolyás víz, sás, káka lakják.”

Horgászat az Érmelléken húzóhálóval, tapogatóval (beállított kép)

Horgászat az Érmelléken húzóhálóval és tapogatóval (beállított kép)

Az Érmellékre jellemző volt már a középkorban a virágzó szőlőművelés. Ez a típusú művelés technika földrajzi szempontból a nem ide tartozó szomszédos településeken is megtalálható, például Margittán, Hosszúpályiban, Sárándon, stb., ezért néprajzi szempontból ezeket is az Érmellékhez sorolhatjuk.

A XIX. század első felében Bihar vármegye 5 járásának egyike  az Érmelléki járás volt, Székelyhíd központtal, tehát közigazgatási egység volt. Ezt később felosztották, érmihályfalvi és székelyhídi járásra.

Az Érmelléki Református Egyházmegye mint egyházi közigazgatási egység ma is létezik, amelyhez például még a Szilágyság peremén fekvő Széplak is hozzátartozik.

A fenti szempontokat figyelembe véve minden olyan település  érmelléki, amely annak vallja magát, hiszen egy személy valamilyen etnikumhoz való tartozását is ez határozza meg.

Ezért bármelyik, – önmagát érmellékinek valló – településről szeretettel várjuk az Érmellék eddig feltáratlan értékeit bemutató anyagot (írás, hanganyag, kép), amely, ha megfelel alapelveinknek, akkor publikáljuk, megőrizzük és a közösség rendelkezésére bocsátjuk.

 

  Dr. Kéri Gáspár

                              Az Érmelléki Faluturisztikai Társaság Elnöke

                           A gálospetri és szalacsi tájház tulajdonosa