A kiegyezés utáni gyors ütemű gazdasági fejlődés szükségessé tette a hitelintézetek megalapítását. Már 1872-ben, tehát 5 évvel a kiegyezés és az Osztrák-Magyar monarchia megalakulása után 100000 korona tervezett alaptőkével létrehozták Székelyhídon az Érmelléki Takarékpénztárt, melynek szárazpecsétes alapítólevelét és néhány részvénypapírját Dr. Kéri Gáspár dokumentum gyűjteményében őrzik.

Érmelléki Takarékpénztár korabeli fotója

1912-évben az alaptőke 600000 koronára emelkedett. (A XX. század elején egy hold föld értéke 800-1000 korona, a Stubenberg uradalomban egy napszám 80-140 fillér volt.) A bank igazgatója Penkert Mihály, főpénztárosa Garán János volt. 1910-ben az 5279 lakosú Székelyhídon még két bank működött: a Népbank Rt és a Székelyhídi Gazdasági és Ipari Rt.

Érmelléki Takarékpénztár (2016) homlokzata napjainkban

A bankok hozzájárultak a közép és nagybirtokok erősödéséhez, de a kisgazdák közül sokan elvesztették földjeiket, házukat és napszámosok, ipari munkások lettek vagy elvándoroltak Amerikába. Az Érmelléki Takarékpénztár a 20-ik század elején épült szecessziós stílusban. Ma iskola működik az épületben. A pénztárszoba fémredőnnyel ellátott ajtaja ma is létezik.

Méhkasszerű díszek a tetőn

A folyosó és a lépcsőházat mozaik lapokkal borították. A földszinti ablakok méreteit megváltoztatták, de a két bejárati ajtó megmaradt eredeti állapotában. Az emelet és a földszint között övpárkány található. Az ablakok egyenes lezárásúak. A homlokzatot széles fugázott falsávok tagolják.

A főhomlokzatot háromszögű oromzat zárja világító ablakokkal, az alsó szögeinél egy-egy méhkasszerű alakzattal. Középső hármas ablaka alatt erkély, fölötte pedig füzéres vakolatdísz található.

Érmelléki Takarékpénztár homlokzat

A szimmetrikus mellékhomlokzatok lapított félkörívszerűen kiemelkednek a fal síkjából. A kidomborodó felületeken négy-négy keskeny ablak található. Az épület felújításakor fontos lenne megtartani a többségükben jó állapotban lévő eredeti nyílászárókat.