Tárgyi ÉRtékek

A hagyományos életmódhoz kötődő házilag, mesterember által, vagy gyárban előállított bútorok, tárgyak, eszközök, szerszámok.

  • A hagyományos falusi életmód berendezési tárgyai, bútorai, eszközei
  • A népi mesterségek álltal létrehozott tárgyak és előállításukhoz használt eszközök
  • Középületek berendezési tárgyai, bútorai, eszközei
  • A polgári életvitel berendezési tárgyai, bútorai, eszközei
  • Művészek által alkotott tárgyak: festmények, szobrok stb. Természetesen lehetnek a jelenkor alkotásai is, ha az érték fogalom kritériumainak megfelel.

Tűzött mintájú cifraszűr. A rátéttel, hímzéssel díszített szűr 19. században kialakult elnevezése. Díszítése és hímzése szerint vidékenként elkülönültek a cifraszűrök, ez alapján külön beszélhetünk alföldi, – hajdúsági (vagy debreceni), és – bihari cifraszűrről.


“Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek.” (Csokonai Vitéz Mihály: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz

Guzsaly karcolt mintával. A guzsaly szavunk szláv jövevényszó, ám érdekes módon azon a nyelvterületen nem magát az eszközt értették alatta, hanem a guzsalyra kötött kendercsomót.

Gyékényszék
A gyékény, a nád és a sás hasznosítása, valamint feldolgozása az érmelléki emberek életében kiemelkedő helyet foglalt el, így egyetlen érmelléki falusi háztartásból sem hiányozhatott (hiányozhat) a gyékényszék.

ÉRdekességek – Friss hírek

Az Érmellék értékeinek feltárása

Gálospetri Gönczy Pál korában

Gönczy Pál (1817-1892) reformerpedagógus, oktatáspolitikus, Hajdúszoboszló híres szülötte sok szállal kötődik az Érmellékhez, Kölcsey, Ady, Kazinczy, Fényes Elek szülőföldjéhez. 1838 tavaszán miután befejezte a debreceni főiskolán 3 éves

Még ma is állnak nádtetős házak az Érmelléken

Ha vissza tudnánk utazni az időben úgy 60-80 évet, teljesen más képet kapnánk az Érmellékről. A lápvidék falvaiban sokkal több nádtetős ház fogadná a látogatókat, amelyek falai döngölt

Falusi vendéglátás régen és most

A magyarok vendégszeretete messze földön híres. A Kárpát-medence területén bármerre is járjunk, mindig örömmel fogadják a látogatókat. Az Érmellékre is jellemző volt ez a nevezetes falusi vendéglátás. A

Magyar hagyományok felélesztése az Érmelléken

Augusztus 29 - Szeptember 2 között a székelyhídi Baba-mama Kör Szülői Közössége (Palczert Judit vezetésével), komoly civil összefogás eredményeként rendezte meg az I. Érmelléki Népművészeti Tábort, aminek helyszíne

Régi parasztházak az Érmelléken

Régen az építkezéshez mindenki azt használta, ami a közelben volt. Nem is igen tehetett volna másképp, hiszen erős és gyors szállítóeszközök hiányában lehetetlen lett volna több száz kilométerről

Természeti értékek az Érmelléken

Mint tudjuk az Érmellék a Partium Berettyó és Kraszna közötti része, amely nevét a rajta áthaladó patakról, az Érről kapta. A területre jellemző ősi mocsárvilág eltűnt a 70-es

error: Védett tartalom!