Mint tudjuk az Érmellék a Partium Berettyó és Kraszna közötti része, amely nevét a rajta áthaladó patakról, az Érről kapta.

A területre jellemző ősi mocsárvilág eltűnt a 70-es évek folyószabályozási munkálataival egy időben. Ám jellegzetes növény és állatvilága még fellelhető foltokban. Az utolsó mocsár maradvány a Csíkos tó Székelyhíd és Érolaszi között, amely még őrzi ma is az Érmellékre jellemző táj kinézetét és hangulatát.

A Csíkos tó melletti hatalmas gémtelep is a valamikor mocsárvilág utolsó gyöngyszemének tekinthető, ahol százával fészkelnek a szürke gém párok. Akik még fénykorában láthatták az Érmelléket annak minden szépségével, úgy írták le, hogy az élővilága vetekedett a Duna Delta élővilágával. Több tucat vízimadár faj, halak és különleges mocsári növények jellemezték a tájat.

Mára már ezekből nagyon kevés maradt. Elvétve még lehet találni a védettebb vizes élőhelyeken egy-egy tő kolokánt, amely a térség egyik legjellemzőbb sásféléje.

Egy tő kolokán - forrás: wikipedia

Egy tő kolokán – forrás: wikipedia

Kizárólag az Érmelléken található meg a Janka-füstike is, amely a terület kutatójáról, Janka Viktor botanikusról kapta a nevét. A vizes élőhelyek csökkenésével azonban a számuk igen megritkult. Ma már fokozottan védett, és csak az Érmellék egy kis szegletében található meg.

A vizek élővilága is hasonló gazdag és változatos volt, ami mára szintén megsínylette a vízgazdálkodási tevékenységeket. Valamikor az egész Érmellékre jellemző halfajta a réti csík ma már csak néhány iszapos mellékárokban él meg, hasonlóképpen a lápi póccal, amely szintén egy ritka halfajta, bár gazdasági jelentősége nincs. A védett mocsári teknős állományai is jelentősen csökkent, mivel a megfelelő élőhelyek eltűnőben vannak.

selyemkoro1

A selyemkóró is az érmelléki “vadonhoz” tartozik

A környező tavakban azonban még találhatunk belőlük szép számmal. A környék természeti értékei közé tartoznak a termál és az ártézi vizek is. Komoly turisztikai tőkét képez az Érmellék altalajkincse.

A gyógyfürdők, üdülőközpontok létrehozására alkalmas termálvíz energiahordozónak is kiváló, amellyel lakások, közintézmények és mezőgazdasági építmények fűtése is megvalósítható. Bár a lecsapolások óriási károkat okoztak az Érmelléken, még sincs minden veszve.

Nád, gyékény és sás harmóniája a gálospetri tavon.

Nád, gyékény és sás harmóniája a gálospetri tavon.

Esősebb években a természet mindig visszahódít egy kis részt az emberek által elvett területekből, és nagyon rövid idő alatt benépesedik madarakkal, halakkal és növényekkel. Talán egyszer még ismét régi fényében fog pompázni gyöngyszemünk: az Érmellék.